RMK I. 1531-1711
RMK II. 1473-1711
Sztripszky Pótlások 1472-1711
RMNY I. 1473-1600
RMNY II. 1601-1635
RMNY III. 1636-1655
RMNY IV. 1656-1670
RMK I. Pótlások
RMK II. Pótlások
RMK III/1-2. 1480-1711
RMK III. Pótlások 1-5.
RMK III/XVIII/1. 1712-1760
RMK III/XVIII/2. 1761-1800
Petrik 1712-1860/I-IV.
Petrik 1712-1860/V.
Petrik 1712-1860/VII.
Petrik 1712-1860/VIII.
Petrik 1860-1875
Kiszlingstein 1876-1885
Petrik 1886-1900
Petrik-Barcza 1901-1910/I-II.
Kozocsa 1911-1920/I-II.
M. Könyvészet 1921-1944
Könyvek bibliográfiája (pdf) 2003-2006
 
Apponyi: Hungarica
Bibliographia Hungarica
Hungarikumok 1997
   
Magyar sajtóbibliográfia 1705-1849
Magyar sajtóbibliográfia 1850-1867
Statisztika

A könyvtári gyűjtőkörbe tartozó hungarikumok a magyar kulturális örökség részét képezik. Weboldalunk közös felületen gyűjti össze a hungarikum fogalma alá tartozó dokumentumokat leíró nemzeti bibliográfiáink közül az eredetileg nyomtatott, de már digitalizált formában interneten is elérhetőket, az adatbázisokat, valamint az e-folyóiratként közreadottakat.

Hungarikumnak tekintjük azokat a dokumentumokat, amelyek

  • Magyarország mindenkori területén* bármely nyelven jelentek meg,
  • Magyarország mindenkori területén* kívül magyar nyelven jelentek meg,
  • magyar illetve magyarországi szerzőtől bárhol, bármilyen nyelven jelentek meg,
  • tartalmukban magyar, illetve magyarországi vonatkozásúak.

A hungarikumok regisztrálásának hosszú és szerteágazó története 1711-ben kezdődött, amikor a magyarországi szerzők munkáit Czvittinger Dávid regisztrálta Specimen Hungariae literatae címmel Frankfurtban és Leipzigben megjelent latin nyelvű személyi bibliográfiájában. Már magyar nyelven jelent meg Sándor István Magyar könyvesház című könyvészete 1803-ban Győrben, amely nemzeti irodalmunk első átfogó számbavétele.

A nyomtatott hungarikumok tudományos igényű bibliográfiai munkálatai a 19. század második felében indultak meg. Kezdetekben az egyéni kezdeményezés jellemezte a tevékenységet (Szinnyei József, Szabó Károly, Petrik Géza, Kiszlingstein Sándor, Hellebrant Árpád, Apponyi Sándor munkássága) a Magyar Tudományos Akadémia, valamint a Magyar Könyvkereskedők Egyesülete támogatásával. A 20. század első felétől ez intézményes formában az Országos Széchényi Könyvtár keretei között folyik, a régi nyomtatványok tekintetében együttműködve a Magyar Tudományos Akadémiával. A megjelent retrospektív ciklusok - a dokumentumtípusok, a nyelv és a terület vonatkozásában eltérő gyűjtőkörrel és leírási részletességgel – az 1473–1960 közötti időszakra vonatkozóan évkihagyás nélkül regisztrálják a hungarikum dokumentumokat.

1961-től 2001-ig a nyomtatott kurrens Magyar Nemzeti Bibliográfia rendszerébe tartozó kiadványok vették számba a különféle dokumentumtípusokat. 2002-től e-folyóiratként érhető el az MNB kurrens anyaga.

A hungarikumok korszerű retrospektív bibliográfiáinak létrehozása érdekében az OSZK új adatbázisok építését kezdte meg.


* Magyarország mindenkori területén az alábbiakat kell érteni

  • Magyarország és Erdély 1918-ig (Horvátország és Szlavónia nélkül).
  • Pozsega, Verőce és Szerém vármegyék 1868-ig.
  • Fiume 1779-1918 között.
  • az 1919 után kialakult magyar állam területe, figyelembe véve az 1938 és 1941 között bekövetkezett határváltoztatásokat.

>>vissza az oldal tetejére<<

 
KURRENS MAGYAR NEMZETI BIBLIOGRÁFIA

Új periodikumok 2002-2003
Magyar Nemzeti Bibliográfia Adatbázisa (1921-)

Gyorskereső

Bármely kulcsszó


RETROBI adatbázis
Hírlapok, folyóiratok
1705-1985
 
RETROBI adatbázis
Könyvek 1801-1920


Országos Széchényi Könyvtár - National Széchényi Library - impresszum - kapcsolat - küldetésnyilatkozat

utolsó frissítés: 2013. október 25.

Az oldal megtekintéséhez 1024*768 felbontás ajánlott. Az Ön képernyőjének felbontása: